ZÁRÓJELENTÉS

Ez a jelentés összegzi  a  halpusztulás okának felmérését  a Palicsi-  és   Ludasi tavakban 2020-ban. A bejelentett halpusztulást a Szerbiai Állategészségügyi Tudományos Intézet (NIVS) munkatársai és a  Palics -Ludas közvállalat  szakszolgálat munkatársai vizsgálták. A kutatás befejezése után meghatározták a halpusztulás okát. A bemutatott adatokat terepi vizsgálatok és laboratóriumi elemzések alapján gyűjtötték össze.

Dr. sci.vet.med. Vladimir Radosavljevic

 

Terepi és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló következtetések

A terepi eredmények és a helyszíni kutatások során begyűjtött halminták laboratóriumi vizsgálata alapján,  a NIVS megerősítette a herpeszvírus hematopoietic necrosis (HVHN) betegség megjelenését,  amelyet a CyHV-2 okozott a  Palicsi -és Ludasi tavakban.

Az Alloherpesviridae családból, a Cyprinivirus törzsből származó ciprinid herpeszvírus-2 (CyHV-2) fertőzés által okozott herpeszvírus hematopoietic necrosis (HVHN) a terepi eredmények és a laboratóriumi vizsgálatok alapján  MEGERŐSITETTÉK,  hogy a klinikai tünetek és a pusztulás okozójaként megfigyelhető volt  az ezüst kárásznál, Carassius gibelio (Bloch, 1782), a Palicsi- és a Ludasi- tavakban.

A  betegség jelenlétének megerősítésére a következő paramétereket használták:

  • A jellegzetes elváltozások a megbetegedett halakban.
  • Elváltozások a szövettani metszeteken.
  • Citopátiás hatás (CPE) kialakulása az egyszerű ponty agysejtvonalán (CCB).
  • Gén DNS azonosítása, amely specifikus a CyHV-2 polimeráz láncreakcióra (PCR)
  • 100% -os szekvenciaazonosság a CyHV-2 DNS polimeráz génnel az NCBI GenBank-ban

További következtetések:

  • A halak pusztulása 2020-ban csak egy halfajt érintett, az Ezüst Pontyot, a Carassius gibelio-t (Bloch, 1782). Más halfajokat és más nem halfajokat a betegség kialakulása nem érintett.
  • A CyHV-2 az ezüst pontyok minden korosztályát érintette.
  • Az ezüst pontyoknál a HVHN által történt fertőzés magas fokú pusztulása akkor következett be, amikor a víz hőmérséklete 20 ° C és 25 ° C között mozgott. A halak pusztulása csökkent, amikor  a víz hőmérséklete 25 ° C fölé emelkedett.
  • A járvány során másodlagos bakteriális-, paraziták által előidézett – és gombás fertőzéseket észleltek.
  • Az elkülönitett baktériumok az édesvíz normál baktériumflóráját képviselik, amely stresszes körülmények között gyakran a halak opportunista kórokozójaként működik.
  • Az ezüst pontyokban négyféle parazitát fedeztek fel: Philometra sp., Dactylogyrus sp., Gyrodactylus sp. és a Lernaea cyprinacea. A fertőzés helye a bőr, az uszonyok és a kopoltyúk voltak. A paraziták gyakran dinamikus egyensúlyban vannak gazdáikkal. Ritkán okozhatnak magas fokú pusztulást a halaknál. Általában mechanikai károsodásokat okozhatnak, mint például a kopoltyús lamellák poliferációja  és fúziója, valamint a szövetek parazitákkal való helyettesítése, fiziológiás  károsodások, beleértve a sejtek poliferációját, immunmodulációját, a hal testének állapotában bekövetkező változásokat vagy negatív viselkedési reakciókat.
  • A Saprolegnia az oomycetes osztályba sorolható és mint  vizes penész, amely mindenütt jelen van. A halfertőzések a  sérült bőr opportunista kolonizációja miatt következett be, melyre hatott a  trauma, a rossz  tenyésztési mód   vagy az egyidejű elsődleges fertőzés.
  • Egyéb halvírusokat nem észleltek.
  • A Palicsi- tóban történt betegség megjelenésekor egyidőben a „Zobnatica” 45 ° 51’32 ″ N 19 ° 37’10 ″ akkumulációs tóban ( amely a közelben van 50 km-nél kisebb távolságra) is megjelent az ezüst pontyok  tömeges pusztulása,   a HVHN-betegség melyet  a CyHV-2 okozta. A betegség intenzitása magas volt, és a halak minden korosztálya tömegesen elpusztult. CyHV-2-t detektálták , és a pusztulás csak az ezüst pontyokat érintette. A korábbi években az ezüst ponty pusztulását több helyen is feljegyezték. Megállapíthatjuk, hogy ez a vírus elterjedt ezen a területen, és előfordulhat, hogy nem kellően jelentik, mivel az ezüst ponty kereskedelmi értéke  elenyésző.
  • Mintavételt és elemzést végeztek a Palicsi- tóból, de a pusztulás (úszó elhullott halak) ugyanabban az időben és hasonló mértékben a Ludasi- tóban is megfigyelhető volt. Ez alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ugyanaz a kórokozó felelős a halak pusztulásáért a Ludasi-tóban is.
  • A CyHV-2 latenssé válhat, és egy latens fertőzés következtében újra aktiválható. A CyHV-2 latencia a hőmérsékleti stressz hatására újra aktiválható.
  • Fiatal halaknál is megállapitották, hogy CyHV-2 pozitívak,  enyhe HVHN tünetekkel, de tömeges mintavétel során nem tapasztaltak pusztulást. Ez megerősíti annak a  lehetőségét, hogy a vírus létezhet az ezüst pontyban de  ennek végkimenetele nem feltétlenül a halak pusztulása kell hogy legyen. A CyHV-2 vírus terjedése tömeges pusztulást  okozhat, ha egy vagy több stressz faktor, például ívás vagy hirtelen hőmérséklet-változás bekövetkezik.
  • A vírus terjedésének valószínű útja a vízszintes átterjedés együttélés útján kopoltyúval vagy sérült bőrrel.

Nincs ismert védőoltás vagy hatékony kemoterápiás kezelés a HVHN számára. A vakcina várhatóan hatékonyan megelőzi ezt a vírusos betegséget, de tudomásunk szerint a HVHN elleni oltás még nem jelent meg .

A HVHN kórokozójáról, a CyHV-2,  még nincs tudomásunk, hogy fertőző lenne az emberre vagy  a melegvérű állatokra, é studomásunk szerint  nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot az emberi populációra. A HVHN-ben szenvedő halaknak széles körű bőrelváltozásai lehetnek. Ez társulhat másodlagos bakteriális vagy mikotikus szöveti invázióval.