Az Egyesült Államokban először 1970-ben ünnepelték a Föld világnapját, azóta évente április 22-én tartják, emlékeztetve a környezetvédelemre, a károsodott ökoszisztémák helyreállítására és a fenntarthatóbb életre. Az Egyesült Nemzetek Szervezete csak 2009-ig jelölte ki hivatalosan április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává. Az ENSZ szerint a Földanya Nemzetközi Napja arra emlékeztet, hogy a Föld és ökoszisztémái életet és túlélést biztosítanak számunkra. A Nyilatkozat szerint minél egészségesebbek az ökoszisztémák, annál egészségesebb a bolygó és az emberek. „Sérült ökoszisztémáink helyreállítása elősegíti a szegénység felszámolását, a klímaváltozás elleni sikeresebb harcot és a tömeges kihalás megelőzését.” „De csak akkor leszünk sikeresek, ha mindenki kiveszi a részét” – mondta az ENSZ.

Ha ragaszkodnánk a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvhez, semmi sem illik jobban a mai nap megjelölésének küldetéséhez, mint az Ecolacus – „Biológiai sokféleség védelme és a Palicsi-Ludasi tó vize” című projektünk küldetése, ahol különböző cégek, a helyi-,a szabadkai hatóságok és a befektető épp ezt tette – kivették a részüket, és hagyták, hogy a dolgok jó irányba változzanak.

Az Ecolacus projekt már régóta készül, és megvalósítása a Szabadka Város Önkormányzata és több közvállalat – a Vízművek és csatornázási KKV, a Palics-Ludas közvállalat és a Palics Park Kft – kiváló együttműködésének igazi példája.

Az évtizedek során a tóban és környékén élő állatvilág egy ördögi körbe került, amelyben a vízmennyiség minősége évről évre romlott, és számos növény- és állatfaj olyan mértékben veszélyeztetetté vált, hogy sürgősen tenni kellett valamit. A fordulópontot a német KfW fejlesztési banktól kapott támogatás hozta.

A projekt elején nagyon rossz volt a helyzet. A Szabadkai Népegészségügyi Intézet által rendszeresen ellenőrzött tóvíz minőségi adatok azt mutatták, hogy a korszerű szabadkai szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően csökkent a tavak szennyezettségi értékei. A szennyvíztisztító telepet a tápanyagok eltávolítására tervezték, ami azt jelenti, hogy nem csak a szén-anyagok (COD és BOD5), hanem a nitrogén (N) és a foszfor (P) is távoztak. Mindkét elemnek nagy koncentrációban kell jelen lennie a vízben ahhoz, hogy az eutrofizáció megtörténjen. A magas N és P szint lehetővé teszi az algák túlzott növekedését, ami az algák virágzásához vezet (a tó kék vagy vörös színe).

A magas biológiai aktivitás szabad oxigént fogyaszt a vízben, ami nagy zavarosságot (csökkent átlátszóságot) okoz, ami végül a halak tömeges pusztulásához vezet. Ilyen környezetben csak bizonyos halfajok képesek életben maradni, ami a biodiverzitás csökkenéséhez és egy halfaj dominanciájához vezet. Ennek eredményeként tömegesen megnőtt az ezüstponty (általában „babuska” néven ismert), amely nem őshonos faj ezekben a tavakban.

Szakértők becslése szerint a Palicsi-tó halbiomassza körülbelül 150 tonna, az egészséges populáció ennek kevesebb, mint a fele. Egy 2016-ban lefolytatott kísérleti horgászkampány kimutatta, hogy több mint 90 százalékuk babuskára megy.

Azonban sokkal több ezüstponty  volt, mint amennyit a szakértők feltételeztek. A projekt kezdetétől egészen ez év februárjáig az ezüstponty horgászat rendkívül sikeres szelektív halászat során csak ebből a halfajtából több mint 200 tonnát fogtak ki.

Ezen túlmenően különféle intézkedések valósultak meg a tó körüli csatornázástól és a háztartások bekötésétől, a szennyvíztisztító telep és szivattyútelep korszerűsítésétől a tó körüli védőövezet kialakításáig és egyes növényfajok telepítéséig. Kerékpárút, kilátó tornyok és pihenőhelyek is épültek a látogatók számára, ami magasabb szintre emelte a gyönyörű szabadkai Palicsi- és Ludasi-tavak turisztikai potenciálját.

A projekt megvalósításához szükséges kezdeti 6,5 millió euró (körülbelül 780 millió dinár) a német kormány támogatása, amelyet a KfW – Német Fejlesztési Bank kezel, majd további 1,3 millió eurót (körülbelül 153 millió dinárt) biztosítottak.

Egymillió eurót (mintegy 120 millió dinárt) az önkormányzat (Szabadka Város) biztosított a földvásárlásra és a kártérítés kifizetésére, valamint természetbeni hozzájárulásra.

Mindezek a beruházások már most is pozitív hatást gyakorolnak a vízminőségre és a növény- és állatpopulációk biológiai sokféleségére ezen a területen.

A megvalósult intézkedések teljes hatásának látása érdekében szükséges, hogy az összes projekttevékenység formális befejezése után is, ami ez év végére esik, mindannyian továbbra is közösen őrizzük és ápoljuk a projekt által elérteket.

A vízmennyiség, például a tó megváltoztatásához szükséges hosszú idő, valamint a növények teljes kifejlődéséhez szükséges évek miatt a fenti intézkedések pozitív hatásai a Palicsi-tó vízminőségére teljes mértékben láthatóak, és mérhetőek lesznek néhány év múlva.

Addig is reméljük, hogy a következő Föld-napon mind több pozitív hírrel jelentkezhetünk a szabadkai tavakról.