A helyszín

A Palicsi- és a Ludasi-tó a tipikus sekélyvizű, pannon-síksági tavakhoz tartozik, Szerbia északi részén, Szabadka község területén helyezkednek el, az M22-es autópálya közelében. Újvidékről másfél-, Belgrádból két és fél óra, míg Horgosról a magyarországi határtól 20 perc alatt közelíthető meg.

Hidrológia

A Palicsi-tó alakja fordított L betűre hasonlít, hossza körülbelül 8 km, szélessége helyenként eléri az 1 kilométert, területe 556 hektár. Legmélyebb pontja 3,5 méter, átlagosan 2,5-3 méter között van a mélysége.

A Ludasi-tó T betűt formáz, hossza megközelítőleg 4,5 km, szélessége 2 km, területe 380 hektár. Legmélyebb pontja 2 méter, de van ahol nem haladja meg az egy métert sem.

Időterv

A projekt kezdete: 2018.9.10.
A projekt időtartama: 51 hónap, a hosszabbítást beleszámítva
A projekt befejezése: 2022.11.30.

Növekedett a beruházási költségvetés, és a Covid-19 vírus világjárványa miatt a projekt a tervezett 33 hónapos időtartamról 51 hónapra bővült.

A projektet megelőző állapot

A tó vízminősége és a halállomány: A tó vizének minőségét a szabadkai Közegészségügyi Intézet rendszeresen figyelemmel kíséri. Az adatok azt mutatják, hogy a tavak szennyezettsége a korszerű szennyvíztisztító üzembe helyezésével jelentősen csökkent. A szabadkai szennyvíztisztító üzem a tápanyagok kivonására lett tervezve, ami azt jelenti, hogy a szennyvizekből nem csupán a szerves anyagokat (KOI és BOI5), hanem a nitrogént (N) és a foszfort (P) is kivonják. Mindkét utóbbi elem magas koncentrációja a vízben eutrofizációhoz vezet, vagyis a tó vize elalgásodik (kék vagy vörös színű lesz).

A magas fokú biológiai aktivitás következtében a vízben lévő szabad oxigén elhasználódik, s emiatt a víz kifejezetten zavarossá válik, csökken az átlátszósága, és ez végül tömeges halpusztuláshoz vezet. Ilyen környezetben csupán bizonyos halfajták képesek életben maradni, vagyis csökken a biológiai sokféleség és ez egy-egy halfaj dominanciáját eredményezi. Ennek folytán a tóban jelentősen elszaporodott az ezüstkárász (vagy ismertebb nevén babuska), ami nem őshonos fajta ezekben a tavakban.

A szakértők becslései szerint a Palicsi-tó halállománya megközelítőleg 150 tonna lehet, viszont az egészséges populáció ennek mindössze a fele lenne. A 2016-ban végzett kísérleti lehalászás azt mutatta, hogy az állomány több mint 90%-a ezüstkárászból áll.

A Ludasi-tavat tápláló vízforrások körülbelül kétharmadát a szabadkai szennyvíztisztító üzemből származó, feldolgozott szennyvizek képezik, további egyharmadát pedig a környező területek felszíni vízfolyásai és felszín alatti talajvizei. A tó köbtartalma megközelítőleg 10 millió m³, vize körülbelül 7-8 hónap alatt cserélődik ki. Ezért a szennyvíztisztító üzemből kiáramló víz minősége döntő fontosságú a Ludasi-tó szempontjából. A Tiszát a Palicsi-tóval összekötő csatornát 1995-ben építették ki azzal a céllal, hogy a tó vizét a Tiszából pótolják, de mint kiderült, ez nem volt gazdaságos megoldás, ezért azt nem is alkalmazzák.

A Palicsi-tő fölös vizét elvezető Palics-Ludas csatorna a Ludasi-tó legfőbb vízfolyása, ezért egyértelmű, hogy a Palicsi-tó minősége közvetlenül kihat a Ludasi-tó vizének minőségére. A Ludasi-tó vizét a Körös patakba eresztik ki, amely a Tisza egyik mellékfolyója, a Tisza pedig a Dunába ömlik.

Mindkét tó kivételesen fontos pihenőhely a délre vonuló költöző madarak számára. A tavak mintegy 238 madárfaj élőhelyéül szolgálnak, köztük nagy számban jelenik meg például a cigányréce vagy a fehérfejű (kékcsőrű) réce (Oxiyra leucocephala). Környezeti jelentőségének elismeréseképpen a Ludasi-tó 1977-ben felkerült a RAMSARI jegyzékre. https://vvv.ramsar.org/

A Palicsi-tó és partja 1996-ban természetvédelmi parkká lett nyilvánítva. A park területe 712 hektár, védett övezete pedig összesen 1698 hektárt ölel fel.

A 2003-ban alapított, 5.370 hektárnyi területű Kamaráserdő magában foglalja a Palicsi-tavat, a Ludasi-tavat és a szabadkai homokpusztát is.

A Ludasi-tó Természeti Rezervátum 2006-ban alakult, és 846 hektárnyi területet ölel fel.

A II. világháború előtt a Palicsi-tó közkedvelt kiránduló- és fürdőhely volt. A tó partján sorakozó pompás történelmi épületek a békebeli idők jólétének szimbólumává váltak, azonban a nagyfokú talajszennyezés és a növekvő ipari tevékenység negatív hatást gyakorolt a környezetre és a tó idegenforgalmára, jelentős méretű algásodást, illetve több alkalommal halpusztulást is okozott.

Felismervén a térség jellegzetes környezeti értékeit, a helyi, a tartományi és köztársasági hatóságok megkezdték a térség mérsékelt turizmuson alapuló környezeti rehabilitációs és gazdaságfejlesztési programját. A régió gazdasági és turisztikai fejlesztésének érdekében az önkormányzat céget alapított Palicsi park Kft. néven. A nemrég kidolgozott beruházási főterv a Palicsi-tó partján a sportturizmus és az aktív kikapcsolódás fejlesztését irányozza elő, míg a Ludasi-tavon az öko-turizmust kívánja fejleszteni: http://vvv.serbia.com/visit-serbia/natural-beauties/rivers-lakes/palic-a-lake – suze/

A probléma megfelelő megoldását a biomanipuláció jelenti, ennek értelmlében az ökoszisztémát különböző célzott intézkedésekkel ismét egyensúlyba kell hozni. A biomanipuláció az alábbi tevékenységekre épül:

1. Biztosítani kell, hogy a nitrogén és a foszfor mennyisége a vízben a lehető legalacsonyabb legyen. Általában a foszfor koncentrációjának szinten tartása a cél, ami nem lehet magasabb mint 0,1 mg/l.

2. A halállományt szelektív halászással kell csökkenteni, azaz nagyobb mennyiségben csak az ezüstkárászt kell lehalászni;

3. Ösztönözni kell a ragadozó halak, mint pl. a sügér és a csuka, szaporodását és telepítését a tóba.

A szabadkai szennyvíztisztító üzem 2009-ben lett kibővítve, hogy eleget tudjon tenni a szennyvizekre vonatkozó azon követelményeknek, melyeket az Európai Unió írt elő a környezetileg érzékeny területekre (91/271/ EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről). Átlagban a foszfor koncentráció kimenő értéke (TP) kisebb mint 1,0 mg/l, és a kibocsátott kezelt szennyvíz minősége a kiáramlás helyén az üzembe helyezést követő első években szemmel láthatólag jobb volt. Ezek a kiáramló értékek általában eléggé jók ahhoz, hogy a befogadó vízmennyiségben – ami az esetek többségében folyó – ne kerüljön sor az algák túlszaporodására. Viszont Szabadka esetében, ahol az effluens a tavat tápláló fő vízforrás, ez az érték még mindig nem eléggé jó. Itt a kiáramló víz átlag értékének 0,5 mg/l kell lennie ahhoz, hogy a biomanipulációt alkalmazni lehessen, és hogy az algavirágzást el lehessen kerülni.

Mivel a rendszeres karbantartásra nem volt elegendő pénz, a szennyvíztisztító üzem teljesítménye tíz éves működése alatt fokozatosan romlott. Ahhoz, hogy az elvárt, igen magas minőségű kimenő értékeket teljesíteni tudja, a szennyvíztisztító üzemen komoly javításokat és felújításokat kell végezni. Emellett terveket kell kidolgozni a karbantartásokra és sürgős beavatkozásokra, és elegendő pénzt kell biztosítani a Vízművek és Csatornázási KKV részére, hogy el tudja végezni a megelőző karbantartást.

A szennyvízcsatorna-hálózat nincs Palics egész területén kiépítve,ezért a családi házak saját emésztőgödröt használnak,melyek nincsennek elszigetelve, így a szennyvíz beszivárog a talajba és szennyezi a talajvizet, s végső soron a tavat is. Ami igen különös,hogy Szabadkán akkor sem kötelező csatlakozni a városi csatornahálózatra, ha az a ház előtt halad el. A terv magába foglalja a csatornahálózat bővítését Palics lakott és turisztikai területén és az arra való csatlakozás kötelezővé tételét.

A projekt keretében egy új szennyvíz szivattyútelep építését tervezzük Palicson, és egy szivattyúkkal ellátott vezetéket Szabadkáig, amely az összegyűjtött szennyvizet elszállítaná a szabadkai szennyvíztisztító üzemig.

A közelmúltig a termőföldek egészen a tó partjáig húzódtak, ennek következtében a levegő porral, a talajvizek pedig műtrágyával szennyeződtek.

A projekt keretében egy védősávot tervezünk létesíteni a tó körül, átlagban kb. 20 méter szélességben, füvesítve, bokrok és fák telepítésével, ezenkívül itt lesz kiépítve a védősáv fenntartását szolgáló út és kerékpárút is.

A4 – Védőövezet létesítése a Palicsi- és a Ludasi-tó körül kerékpárutakkal, kilátókkal

A projekt átfogó céljai

A „A Palicsi- és a Ludasi-tavak biológiai sokféleségének és vizének védelme” projekt átfogó céljai a következők:

a) A biológiai sokféleség védelme a Palicsi- és a Ludasi-tavak területén, illetve

b) A turizmus népszerűsítése.

A projekt jelenlegi állása és előrehaladása

A szennyvíztisztító telep korszerűsítése: Befejeződött a foszfor polírozó állomás építése, amely szivattyúállomásból, foszforlerakó üzemből és a legmodernebb forgó tárcsás szűrőkből áll. A próbaüzem 2021 szeptemberében kezdődött… Nagy áramlásmérőket szereltek be, amelyek lehetővé teszik a víz és a foszfor pontos egyensúlyának megállapítását a szennyvíztisztítóban. Az iszap -elvezető létesítmények általános felújítását elvégezték, és az iszap betöltő felülete fölé lombkoronát építettek annak érdekében, hogy elkerüljék az eső felhígítását. Beszereltek egy roll-on billenőkocsit rakodóhoroggal és konténerekkel, hogy a PUC el tudja szállítani a lecsapolt iszapot a regionális hulladéklerakóba, ahol ezt az iszapot komposztgyártáshoz használják fel. Vészhelyzeti elhárítási tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy a PUC gyorsan reagálhasson a szennyvíztisztító üzem vészhelyzete esetén, és minimálisra csökkentse a foszfor kiömlésének lehetőségét a palicsi tóba. Mindezen intézkedésekkel jelentősen csökken a foszfor kibocsátása a palicsi tóba.

Szivattyúállomás szennyvíz esetében Palics: Befejeződött a szennyvíz szivattyútelep építése. Augusztus eleje óta Palics szennyvizét a szabadkai szennyvíztisztítóba szivattyúzzák és ott feldolgozzák. Speciális vízütés elleni védőberendezést szereltek be, hogy megvédje az 5 km hosszú szivattyúvezetéket a hidraulikus sérülésektől. A szivattyútelepet 2021.szeptemberében adták át a közvállalatnak és ezután megkezdődött az üzem optimalizálása és tesztelése. A szivattyúállomás funkcióban van.

Palics szennyvízcsatorna: eredetileg 18,6 km -es csatornahálózat kiépítését tervezték; viszont 21,9 km -t tettek meg, és ezek a munkálatok 2020 októberében fejeződtek be és rákapcsolódott 600 háztartás.

Pufferzónák építése: A palicsi- és a ludasi-tó körüli pufferzónák (zöldövezet) építési munkálatai 2021 novemberében befejeződtek . Sokáig tart, mert a fák és cserjék ültetése csak tavasszal és ősszel lehetséges. Folyamatban van a fák és cserjék öntözése, valamint a fű és az invazív növényfajok kaszálása. A pufferzóna karbantartására szolgáló gépeket és berendezéseket (traktor, többcélú gép, utánfutó, kaszálógép stb.) már beszerezte a közvállalat,és ezeket intenzíven használják. A tornyok, madármegfigyelő platformok és pihenőhelyek épitése 2021 szeptemberében fejeződött be, és a létesitményeket a látogatók jól fogadták. A stratégiai helyszíneken információs táblákat és füzeteket helyeztek el a madarakról, halakról és növényekrő, ezek QR-kódokat tartalmaznak, amelyek a látogatót a projekt weboldalára irányítják, ahol részletes információk találhatók az egyes típusokról. A gyalogos- és kerékpárutak építését 2021 júniusában fejezték be. Eredetileg 2214 métert terveztek, azonban 2690 méter nyomvonalat építettek. A létesítményeket a befejezés időpontjától kezdve intenzíven használják a helyiek és a látogatók. 2022 áprilisában a Palics-Ludas közvállalat egy pick-up karbantartó járművet kapott, amely a személyzet, szerszámok és anyagok szállítására szolgál.

Biomanipuláció: Beszereztük a szelktív horgászathoz szükséges horgászcsónakot, nyolc hálót és egyéb horgászfelszerelést, amelyeket most a Palics-Ludas Közvállalat használ. 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is rendkívül sikeresnek bizonyult a szelektív horgászat, amely a jövőben is folytatódni fog, mert szükséges az ezüstkárász (babuska) állományának ellenőrzése. 2022 tavaszáig több mint 240 tonna ezüstkárászt fogtak ki. Ez a halfaj nem őshonos a térségben,ezért folyamatos ellenőrzés és lehalászás hiányában elszaporodna, mely negatívan befolyásolná a vízminőséget. A projekt keretében a Szerbiai Állategészségügyi Tudományos Intézet tudományos kutatása valósult meg Dr. Vladimir Radosavljević vezetésével. Egyértelműen igazolható volt, hogy az ezüstkárász szezonális elhullásának oka a herpeszvírus hematopoietikus nekrózis (HVHN) kitörése, és ez nem függ össze a vízminőséggel. A vírus csak az ezüstkárászokat érinti, a tóban lévő többi halfajt nem, és nem káros az emberre. A tó megfigyelésére szolgáló berendezéseket, köztük az elektromos hajót is beszerezték és 2020 októberében átadták a Palics-Ludas Közvállalatnak.

A projekt beruházási időszakát meghosszabbították 2022 végéig, a COVID korlátozó intézkedései-, valamint a beruházási költségvetés növekedése miatt. A projekt keretében a tó monitoringja 2022 végéig folytatódik. Ezzel párhuzamosan a Belgrádi Egyetem Erdőtudományi Kara tudományos megfigyelést végez a növényzet védőövezetében.

Hosszú idő szükséges a vízminőség megváltoztatásához, valamint a növények teljes kifejlődéséhez, ezért az intézkedések pozitív hatásai csak néhány év múlva lesznek mérhetőek és teljes mértékben láthatóak a Palicsi-tó vízminőségén.

Projekttevékenységek / A munka mértéke

A projekttevékenységeket két részre: A – beruházási és B – kísérőtevékenységekre oszthatjuk.

A szolgáltatások – beruházási tevékenységek:

A1 – A szabadkai szennyvíztisztító üzem kibővítése

A2 – Új szivattyútelep építése Palicson és a vezeték kiépítése Szabadka irányába

A3 – A palicsi szennyvízcsatorna-hálózat kibővítése

A4 – Védőövezet létesítése a Palicsi és a Ludasi-tó körül kerékpárutakkal, kilátókkal

A5 – A Palicsi-tó biomanipulációja.

B szolgáltatások – kísérőtevékenységek

B1 – A szabadkai Vízművek és Csatornázási Közművállalat műszaki segítsége, beleértve az ipari szennyvízkibocsátás követését, az emésztőgödrök ürítésének stratégiáját, a tarifákat, a PR tevékenységet

B2 – A Palics-Ludas Közvállalat műszaki segítsége, ami magában foglalja a védőövezetek fenntartását és üzemeltetését, a védőövezetek fenntartásához szükséges pénzforrásokat és a PR tevékenységet

B3 – Szabadka Város Önkormányzata: a talajvizek monitorozása, a projekt honlapjának kidolgozása, környezetvédelmi képzések, az idegenforgalmi szervezetekkel folytatott együttműködés, a civil szervezetek bekapcsolása, PR tevékenység

A költségterv és a finanszírozás

A projektre Németország Kormánya 6,5 millió eurónyi (kb.780 millió dinár) vissza nem térítendő támogatást nyújt, amit a KfW német fejlesztési bank kezel, utólag pedig még 1,3 millió eurót ( mely hozzávetőlegesen 153 millió dinár)

A helyi hatóságok (Szabadka Város Önkormányzata) 1,0 millió eurót (kb.120 millió dinárt) biztosít a telkek felvásárlására és a kompenzáció kifizetésére, valamint természetbeni hozzájárulást nyújt.

Finanszírozás