A helyszín

A Palicsi és a Ludasi-tó tipikus sekély, pannon-síksági tavak, melyek Szerbia északi részén, Szabadka város területén helyezkednek el, egymás mellett, az M22-es autópálya közelében. Újvidékről másfél, Belgrádból két és fél órás autós utazással könnyen megközelíthetőek, míg a magyar határtól mindössze 20 perc az út.

Hidrológia

A Palicsi-tó alakja fordított L betűre hasonlít, hossza körülbelül 8 km, szélessége helyenként eléri az 1 kilométert, területe 556 hektár. Átlagmélysége 2,5-3 méter, legnagyobb mélysége pedig 3,5 méter.

A Ludasi-tó T betűt formáz, hossza megközelítőleg 4,5 km, szélessége 2 km, területe 380 hektár. Átlagmélysége 1 méter, legnagyobb mélysége 2 méter.

Időterv

A projekt kezdete: 2018.9.10.
A projekt időtartama: 33 hónap, ebből a beruházási időszak 24 hónap
A projekt befejezése: 2021.6.9.

0
0
0
0
Days
0
0
Hrs
0
0
Min
0
0
Sec

A projektet megelőző állapot

A tó vízminősége és a halállomány: A tó vizének minőségét a szabadkai Közegészségügyi Intézet rendszeresen figyelemmel kíséri. Az adatok azt mutatják, hogy a tavak szennyezettsége a korszerű szennyvíztisztító üzembe helyezésével jelentősen csökkent. A szabadkai szennyvíztisztító üzem a tápanyagok kivonására lett tervezve, ami azt jelenti, hogy a szennyvizekből nem csupán a szerves anyagokat (KOI és BOI5), hanem a nitrogént (N) és a foszfort (P) is kivonják. Mindkét utóbbi elem magas koncentrációja a vízben eutrofizációhoz vezet, vagyis a tó vize elalgásodik (kék vagy vörös színű lesz).

A magas fokú biológiai aktivitás következtében a vízben lévő szabad oxigén elhasználódik, s emiatt a víz kifejezetten zavarossá válik, csökken az átlátszósága, és ez végül tömeges halpusztuláshoz vezet. Ilyen környezetben csupán bizonyos halfajták képesek életben maradni, vagyis csökken a biológiai sokféleség és ez egy-egy halfaj dominanciáját eredményezi. Ennek folytán a tóban jelentősen elszaporodott az ezüstkárász (vagy ismertebb nevén babuska), ami nem őshonos fajta ezekben a tavakban.

A szakértők becslései szerint a Palicsi-tó halállománya megközelítőleg 150 tonna lehet, viszont az egészséges populáció ennek mindössze a fele lenne. A 2016-ban végzett kísérleti lehalászás azt mutatta, hogy az állomány több mint 90%-a ezüstkárászból áll.

A Ludasi-tavat tápláló vízforrások körülbelül kétharmadát a szabadkai szennyvíztisztító üzemből származó, feldolgozott szennyvizek képezik, további egyharmadát pedig a környező területek felszíni vízfolyásai és felszín alatti talajvizei. A tó köbtartalma megközelítőleg 10 millió m³, vize körülbelül 7-8 hónap alatt cserélődik ki. Ezért a szennyvíztisztító üzemből kiáramló víz minősége döntő fontosságú a Ludasi-tó szempontjából. A Tiszát a Palicsi-tóval összekötő csatornát 1995-ben építették ki azzal a céllal, hogy a tó vizét a Tiszából pótolják, de mint kiderült, ez nem volt gazdaságos megoldás, ezért azt nem is alkalmazzák.

A Palicsi-tő fölös vizét elvezető Palics-Ludas csatorna a Ludasi-tó legfőbb vízfolyása, ezért egyértelmű, hogy a Palicsi-tó minősége közvetlenül kihat a Ludasi-tó vizének minőségére. A Ludasi-tó vizét a Körös patakba eresztik ki, amely a Tisza egyik mellékfolyója, a Tisza pedig a Dunába ömlik.

Mindkét tó kivételesen fontos megállóhely a délre vonuló költöző madarak számára. A tavak mintegy 238 madárfaj élőhelyéül szolgálnak, köztük nagy számban jelenik meg például a cigányréce vagy a fehérfejű (kékcsőrű) réce (Oxiyra leucocephala). Környezeti jelentőségének elismeréseképpen a Ludasi-tó 1977-ben felkerült a RAMSARI jegyzékre. https://vvv.ramsar.org/

A Palicsi-tó és partja 1996-ban természetvédelmi parkká lett nyilvánítva. A park területe 712 hektár, védett övezete pedig összesen 1698 hektárt ölel fel.

A 2003-ban alapított, 5.370 hektárnyi területű Kamaráserdő magában foglalja a Palicsi-tavat, a Ludasi-tavat és a szabadkai homokpusztát is.

A Ludasi-tó Természeti Rezervátum 2006-ban alakult, és 846 hektárnyi területet ölel fel.

A II. világháború előtt a Palicsi-tó közkedvelt kiránduló és fürdőhely volt. A tó partján sorakozó pompás történelmi épületek a békebeli idők jólétének szimbólumaivá váltak. Azonban a nagy fokú talajszennyezés és a növekvő ipari tevékenység negatív hatást gyakorolt a környezetre és a tó idegenforgalmára, és jelentős méretű algásodást, illetve több írben halpusztulást is okozott.

Felismervén a térség jellegzetes környezeti értékeit, a helyi, a tartományi és köztársasági hatóságok megkezdték a térség mérsékelt turizmuson alapuló környezeti rehabilitációs és gazdaságfejlesztési programját. A régió gazdasági és turisztikai fejlesztésének érdekében az önkormányzat céget alapított Palicsi park Kft. néven. A nemrég kidolgozott beruházási főterv a Palicsi-tó partján a sportturizmus és az aktív kikapcsolódás fejlesztését irányozza elő, míg a Ludasi-tavon az öko-turizmust kívánja fejleszteni: http://vvv.serbia.com/visit-serbia/natural-beauties/rivers-lakes/palic-a-lake – suze/

A probléma megfelelő megoldását a biomanipuláció jelenti. Ez azt jelenti, hogy az ökoszisztémát különböző célzott intézkedésekkel ismét egyensúlyba kell hozni. A biomanipuláció az alábbi tevékenységekre épül:

  1. Biztosítani kell, hogy a nitrogén és a foszfor mennyisége a vízben a lehető legalacsonyabb legyen. Általában a foszfor koncentrációjának szinten tartása a cél, ami nem lehet magasabb mint 0,1 mg/l.
  2. A halállományt szelektív halászással kell csökkenteni, azaz nagyobb mennyiségben csak az ezüstkárászt kell lehalászni;
  3. Ragadozó halakat, pl. sügért és csukát kell a tóba telepíteni, illetve szaporodásukat ösztönözni.

A szabadkai szennyvíztisztító üzem 2009-ben lett kibővítve, hogy eleget tudjon tenni a szennyvizekre vonatkozó azon követelményeknek, melyeket az Európai Unió írt elő a környezetileg érzékeny területekre (91/271/ EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről). Átlagban a foszfor koncentráció kimenő értéke (TP) kisebb mint 1,0 mg/l, és a kibocsátott kezelt szennyvíz minősége a kiáramlás helyén az üzembe helyezést követő első években szemmel láthatólag jobb volt. Ezek a kiáramló értékek általában eléggé jók ahhoz, hogy a befogadó víztestben – ami az esetek többségében folyó – ne kerüljön sor az algák túlszaporodására. Viszont Szabadka esetében, ahol az effluens a tavat tápláló fő vízforrás, ez az érték még mindig nem eléggé jó. Itt a kiáramló víz átlag értékének 0,5 mg/l kell lennie ahhoz, hogy a biomanipulációt alkalmazni lehessen, és hogy az algavirágzást el lehessen kerülni.

Mivel a rendszeres karbantartásra nem volt elegendő pénz, a szennyvíztisztító üzem teljesítménye tíz éves működése alatt fokozatosan romlott. Ahhoz, hogy az elvárt, igen magas minőségű kimenő értékeket teljesíteni tudja, a szennyvíztisztító üzemen komoly javításokat és felújításokat kell végezni. Emellett terveket kell kidolgozni a karbantartásokra és sürgős beavatkozásokra, és elegendő pénzt kell biztosítani a Vízművek és Csatornázási KKV részére, hogy el tudja végezni a megelőző karbantartást.

Palics település nem minden részén van szennyvízcsatorna-hálózat. Sok családi ház saját emésztőgödröt használ, melyek nincsenek elszigetelve, így a szennyvíz beszivárog a talajba és szennyezi a talajvizet, s végső soron a tavat is. Ami igen különös, Szabadkán akkor sem kötelező csatlakozni a városi csatornahálózatra, ha az a ház előtt halad el. A projekt keretében tervbe lett véve a csatornahálózat bővítése Palics lakott és turisztikai területein, továbbá az arra való csatlakozás kötelezővé tétele.

A projekt keretében egy új szennyvíz szivattyútelep építését tervezzük Palicson, és egy szivattyúkkal ellátott vezetéket Szabadkáig, amely az összegyűjtött szennyvizet elszállítaná a szabadkai szennyvíztisztító üzemig.

A közelmúltig a termőföldek egészen a tó partjáig húzódtak, minek következtében a levegő porral, a talajvizek pedig műtrágyával szennyeződtek.

A projekt keretében egy védősávot tervezünk létesíteni a tó körül, átlagban kb. 20 méter szélességben, ahová fű, bokrok és fák lesznek telepítve, és ide lesznek kiépítve a védősáv fenntartását szolgáló út illetve a kerékpárút is.

Projekttevékenységek / A munka mértéke

A projekttevékenységeket két részre: A – beruházási és B – kísérőtevékenységekre oszthatjuk.

A szolgáltatások – beruházási tevékenységek:

A1 – A szabadkai szennyvíztisztító üzem kibővítése

A2 – Új szivattyútelep építése Palicson és a vezeték kiépítése Szabadka irányába

A3 – A palicsi szennyvízcsatorna-hálózat kibővítése

A4 – Védőövezet létesítése a Palicsi és a Ludasi-tó körül kerékpárutakkal, kilátókkal

A5 – A Palicsi-tó biomanipulációja.

B szolgáltatások – kísérőtevékenységek

B1 – A szabadkai Vízművek és Csatornázási Közművállalat műszaki segítsége, beleértve az ipari szennyvízkibocsátás követését, az emésztőgödrök ürítésének stratégiáját, a tarifákat, a PR tevékenységet

B2 – A Palics-Ludas Közvállalat műszaki segítsége, ami magában foglalja a védőövezetek fenntartását és üzemeltetését, a védőövezetek fenntartásához szükséges pénzforrásokat és a PR tevékenységet

B3 – Szabadka Város Önkormányzata: a talajvizek monitorozása, a projekt honlapjának kidolgozása, környezetvédelmi képzések, az idegenforgalmi szervezetekkel folytatott együttműködés, a civil szervezetek bekapcsolása, PR tevékenység

A költségterv és a finanszírozás

A projektre Németország Kormánya 6,5 millió eurónyi (kb.780 millió dinár) vissza nem térítendő támogatást nyújt, amit a KfW német fejlesztési bank kezel.

A helyi hatóságok (Szabadka Város Önkormányzata) 1,0 millió eurót (kb.120 millió dinárt) biztosít a telkek felvásárlására és a kompenzáció kifizetésére, valamint természetbeni hozzájárulást nyújt.

Finanszírozás